LÉTREHOZTAM A LEVIKÉMNEK EGY SAJÁT OLDALT AZ IWIW-EN!!
2008 január 21. | Szerző: Orbán Gabriella
Egy,perzsa mondás szerint:
“A menyország az édesanyák ölébe van”
Te,oda születtél,óvó ,védő és féltő,biztonságos karjai közé!
Az anyukád szeretete pedig olyan,mint egy
kifogyhatatlan csokis doboz:
-most még nem is hinnéd,de majd tapasztalod, hogy
milyen jó és milyen sokáig tart!
Anyukád varázslatossá tud tenni-értelmetlen hangokat,
és telecsókolni érzéssel-üres szavakat!
Apukád sem csak egy horgony,mely visszatart,
sem pedig hajó,mely magával visz,
hanem egy világítótorony,melynek szeretete világítja be az utad!
Szüleid szeretete apró sziget,az élet óriás tengerén,
csendes,békés menedék, mely megóv vihar esetén.
Északon határa a REMÉNY, nyugaton a TÜRELEM,
gyengéd GONDOSKODÁS délen, és a PIHENÉS keleten.
Felette tündöklőn ragyog HIT,IMA és IGAZSÁG,
Az életed forgószinpadán ez neked így már
egy dupla menyország és biztos vagyok benne,te is tudod,jó szigetet választottál!
Remélem látszik a fotó amit felraktam a fiaimról!!! Kérem írja meg valaki!! Köszönöm!!!!
2008 január 17. | Szerző: Orbán Gabriella
ő PEDIG AZ ÉN TALPRAESETT NAGYON OKOS ÉS IGAZSÁGOS NAGY LÁNYOM!!!
2008 január 17. | Szerző: Orbán Gabriella
Tegnap este bele ájúltam az ágyamba!!
2008 január 17. | Szerző: Orbán Gabriella
Annyi mindenről kell mesélnem de az ami a legfontosabb, Levike már nagyon jól van!!!!! Sok mindenen kellett keresztül mennie az elmúlt másfél hétben, de álltuk a sarat és minden akadályt sikeresen leküzdöttünk!!! Hatodikán este miután lefektettem a fiúkat, gondoltam megvárom míg elalszanak és aztán letusolok!!! Fél óra múlva észre vettem, hogy Levike epilepsziás rohamot kapott!! Gyorsan beadtam neki az erre az esetekre alkalmas kúpot, de nem nagyon akart használni. Vagyis használt, de nekem sehogy sem tetszett a Drágaságom viselkedése. Ezért úgy döntöttünk, hogy megyünk a kórházba. Mire beértünk már láza is volt ezért bent kellett maradnunk!! Háttér történet szükséges a továbbiak megértéséhez!!! Amikor a Levike megszületett, ezen az osztályon feküdtünk öt hétig. Az osztály vezető főorvosa úgy engedett haza minket, hogy Levikének semmi baja sincsen csak néhány gyógytornára van szüksége és úgy fog szaladni mint a többi gyerek. Mi hittünk neki és így nem biztosítottunk Levikének elég rehabilitációt. Jártunk tornára és korai fejlesztésre de nem eleget. Nyolc hónapos korára ébrettünk rá, mekkora is a baj. De akkor már elvesztegettünk értékes hónapokat, nagyon értékes hónapokat!!! Mindez kéz kezet mos alapon történt akkoriban!! Fedezni kellett a szülészetet ezért nem szabadott igazat mondania nekünk, a szülőknek!!!Elképesztő!!!!!!!!!! Tehát befeküdtünk és a Levike nagyon rosszúl volt. Nem akart se enni se inni. Kaptuk liter számra az infuziót de az is csak szinten tartotta. Azt mondták, hogy hörgőhurut a diagnózis. Antibiotikum!!! Aztán kezdődött a hányás-hasmenés!!! Már nagyon rosszúl volt a Kincsem ezért úgy döntöttek, hogy megszüntetik a hányást egy vénás injekcióval aminek aluszékonyság a mellékhatása. Három napig csak aludt, aludt és aludt!! Már attól féltem nem fog felébredni!!!! Ebben az idegállapotban kellett kedden délelőtt helyet cserélnem a párommal mert el kellett intéznem valamit. A főorvos ki akarta küldeni a páromat, hogy neki itt ebben az időben nincs helye de nem járt sikerrel!! Jól megsértődött és innentől kezdve nem volt hajlandó vizitelni a mi szobánkban!!Mindenkit kiköltöztetett és napokig nem is láttuk!! Felháborító, hogy ilyen 2008-ban előfordulhat!!! Ha ez még nem lenne elég, csürörtökön este megkértem az ügyeletes orvost, hogy hallgassa meg Levike tüdejét mert nem szeretném ha tüdőgyulladása lenne. “Tessék megnyugodni anyuka, már sokkal tisztább a kisfia tüdeje”. Mondom jó, csak úgy legyen!! Ez már csak így megy a kórházakban mint a lutri!! Vagy, vagy!!!! Másnap reggel kisvizit, gyönyörü tiszta a gyerek tüdeje. Gondoltam most már igaznak kell, hogy legyen hisz már a második orvos is ezt mondta!!! Azért menjünk át a röntgenbe, biztos ami biztos. Mi mentünk, láttunk és kétoldali tüdőgyulladással tértünk vissza!!! Nos, ehez mit szóltok????????????? Egy anya szavára soha sem kell oda figyelni, honnan tudhatná mikor van rosszúl a gyermeke!!!! Egy újjabb antibiotikum ráadásúl kombinált!! Egy kicsi a vénába egy kicsi pedig szájon át!! Nagyon élvezetes napoknak néztünk elébe. De a jég megtört és a ” kedves főorvos úr” már medlátogatott minket. Mintha nem is történt volna semmi. Ez aztán a képmutatás!!!! De már nem érdekelt mert Levike egyre jobban lett és más nem is érdekelt. Tegnap délben végre haza jöhettünk a mi kicsi fészkünkbe mindenki nagy megelégedésére!!!! A Danikám is azt mondta az apának, hogy ” úgy aggódtam már anyáért és a Levikéért”!! Most együtt a család és ennél jobb dolog nincsen kerek-e világon!!!
Dióhélban ennyi a kórház látogatásunkról, de még van mesélni való az erszényemben!!! Hamarosan újra itt leszek!!!! Addig is puszi mindenkinek tőlem, a Levitől, a Dancsától és a páromtól!!!!!!!
Már itt vagyok!!!
2008 január 12. | Szerző: Orbán Gabriella
Bocsássatok meg, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de tele voltam gyerekkel vagyis a fiaimmal, ezért nem volt sok időm gépezni. Most is egy kórházi gépet klimpírozok, mert sajnos a Levikémmel itt vagyunk kénytelenek tölteni a napjainkat. Már nincs nagy baj, de ha elmesélem miken mentünk keresztül el se fogjátok hinni. De ezt majd csak akkor ha már otthon leszünk mert nem akarom sokáig magára hagyni!! Talán pénteken már haza mehetünk!! Én mindent megteszek!!! Ígérem nemsokára mesélek!!!
Most szeretném megköszöni a gratulációkat, nagyon jól esett. Nem volt könnyű magamban tartani az adásig a jó hírt de sikerült. Majd erről is mesélek részletesen!! Most rohannom kell!!!! Mindenkinek sok-sok puszi!! Hamarosan jövök!!!!!!!!!
A NAGY NYEREMÉNY!!!!
2008 január 22. | Szerző: Orbán Gabriella
Egyszerüen hihetetlen, hogy ez velünk történt!!!!!! Jelentkeztünk, játszottunk és nyertünk!!!!!! Persze nem volt ilyen egyszerü ahogy így vissza gondolok de az a lényeg hogy sikerült!! Egy csütörtöki napon regisztráltam itt a neten és már másnap felhívtak, hogy mehetünk válogatásra. Nem hittem a fülemnek amikor egy Rtl Klub-os szerkesztővel beszéltem telefonon! Sikerült átjutnunk az első rostán, aztán a másodikon is! Ekkor még azt sem tudtuk, hogy mi a lényege ennek a játéknak. Következtek a próbák úgy emlékszem hogy három!! Na, ott ijedtünk meg nagyon. Annyira esélytelennek éreztük magunkat, hogy már nem is akartuk igazán!! Persze azért ott lebegett a szemünk előtt, hogy mi van ha mégis sikerül. Nem kell majd egyfolytában azon izgulnunk, hogy vajon sikerül-e össze gyüjteni a pénzt mire indulnunk kell. Mondtam is a drága páromnak fogjuk fel úgy mint egy tét nélküli dolgot. Ha sikerül akkor boldogság és ha nem akkor sincs semmi baj, tesszük a dolgunkat ezután is ahogy eddig. Eljött a nagy nap!!!!!!!
Már reggel fél kilenckor a helyszínen voltunk!!! Stylist, sminkes, fodrász!!! Ugy érezhettem magam mint egy SUPER STAR!!!! Persze ez csak vicc, sehogyan sem éreztem magam csak nagyon ideges voltam a párom meg legalább tízszer annyira mint én. Fél tizenegy!!! Felvétel!!! A szívem a torkomban dobogott de már nem volt vissza út. Egyszerüen végig kellett csinálni!! Leviért, Leviért, Leviért, Leviért, Leviért!!!. Már az első forduló végén amikor bejutottunk a döntőbe, a kezembe éreztem a nyereményt pedig még csak ez után következett a java! Válaszolni és dönteni. Kamerák, nézők, a Balázs és legfőbbképpen a cél amiért játszottunk olyan súllyokat tett ránk, hogy majdnem bele rokkantunk. És akkor jött a végső döntés. Melyik széfet nyissuk ki. Melyikben van Levike reménye?? A mi kis Danikánk a szerencse gyermekünk. Nyissuk a négyest, mondtam és majdnem elájultam. Ha nincs benne, vége mindennek, de ha benne van, megnyugodhatok kicsit. Egyre már meg van!! A Laci ment, nyitott és térdre rogyott!!! Azt hittem ez nem történhet meg velünk, de tévedtem! Bent volt a pénz a széfben és én voltam a világon a legboldogabb ember abban a pillanatban!!!!! Soha semmit nem nyertünk még, semmit!! És most itt állok és azt mondják milliókat nyertünk. Annyira hihetetlen volt! Legalább egy hét kellett, hogy ezt az élményt el tudjam magamban helyezni.Meg kellett szoknom, hogy már nem kell annyira görcsösen a gyüjtésre koncentrálnom mint eddig. Persze megy tovább a “kupakolás” és az alapítványi gyüjtés is de már nem ” minden áron”. Az adó levonása után kicsit kell még hozzá tennünk, de mi ez ahhoz képest amikor még ez sem volt. Amióta szerepeltünk mindenki megismer az utcán és gratulálnak nekünk. Sokkal közelebb érezzük magunkat hozzájuk. Látszik rajtuk , hogy őszíntén örülnek és ez felemelő érzés. Minden- nap zsákszámra kapjuk a kupakokat. Olyan rokonaim is felhívtak akiket a távolság miatt nagyon régen nem láttam. Felhívott a volt anyósom és azt mondta nekem:” Büszke vagyok rá, hogy a menyem voltál!” De ami a leginkább kellett nekem az az édesanyám és a lányom elismerő szavai!! Majdnem elolvadtam ahogy hallgattam Őket. Száz szónak is egy a vége, mindenképpen megérte! Levikémmel ismét utazhatok és talán kapunk majd valami olyat ettől a kezeléstől amit álmaimban látok!!!
Már el is kezdtem intézni az időpontot valamikor június elejére. Nem szeretném megszakítani a kicsi Drágámnak az utolsó óvodai évét, hiszen idén szeptembertől iskolás lesz!! Ott már sajnos nem lesz ilyen átfogó a rehabilitációja mint a Pető oviban. Persze én biztosítom neki továbbra is ami csak tőlem telik de azért ezt az utolsó évet mindeképpen ki szeretném használni.Kell neki mint egy falat kenyér!!!!!!!!! Most is ott van!! Hétfőn vittük vissza, Ő boldogan maradt de mi úgy bőgtünk a kocsiba mint egy ál…….t!!! Már úgy megszoktuk, hogy itthon van. Mintha a szívemet tépték volna ki amikor oda adtam. De nem sajnálhatom magam!! Ez kell neki és kész!! Nincs mit tenni. Már csak öt hónap és aztán nem adom ki a kezemből az biztos!!!!!!!
Szerintem most már befejezem mára mert kicsit kezdek elszomorodni. Nem így kezdtem a mai írásomat és nem is akarom így befejezni. Tele van a szívem szeretettel és a megnyugvás érzésével. Igy akarom álomra hajtani a fejemet és ennek érdekében már megyek is!!! Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát kívánok és csodaszép álmokat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Oldal ajánlása emailben
X